A varázslat bennünk van - vagy mégsem?
Világ életemben vonzott a varázslat. Az emberfeletti, a megmagyarázhatatlan, a csoda. Ennek két csúcspontja volt, az egyik a karácsonyi csodaváró várakozás, a másik a bűvészet. De aztán, hogy felnőttem, minden “elromlott”. De legalábbis átalakult. A bűvészetről ma már tudom, hogy illúzió. A karácsony pedig akkor van - ahogy édesapám mindig mondta minden ünnep kapcsán -, ha csináljuk. Ebben az állandó, poszt-gyermeki vágyakozásban-várakozásban ismertem meg Laurát. Egy Facebook